Cikkek ábécé sorrendben

Juhász Katalin írásában az Ételek - Hagyományok rovat következő részét olvashatjuk. A szabadon sült hagyományos ételek közül itt a saslikról, zsiványpecsenyéről, illetve a rablóhúsról tudjuk meg eredetüket, történetüket, s azt, miben is különböznek egymástól. A szerző a XIX. század második felétől hoz példákat a korabeli sajtóban megjelenő írásokból.  Többek között megtudhatjuk, hogy a saslik hazai változata, a zsiványpecsenye, kezdetben a vadászatok eledele volt, úri körökben vált ismertté. Ennek ékes példájaként egy részletet olvashatunk Bársony István vadász-szakácskönyvéből. Az úri étek népszerűsége, ismertsége a XX. század elejére egyre jobban elterjedt, bekerül a magyar szakácsok ételsorába, a vendéglők kifejezetten ínyenc fogásként kezdik el kínálni. A zsiványpecsenye elnevezés elkezd kikopni, s egyre inkább a rablóhús kifejezést lesz használatos a szakácskönyvek gasztronómiai rovataiban. Végül, a saslikról, mint balkáni húsételről ír. Zichy Jenő gróf 1895-ös kaukázusi expedíciójának leírását említi, majd megoszt egy "posztszovjet" saslik receptet, egy majd 100 évvel később keletkezett írásból. A szerző cikkét azzal zárja, hogy a következő részben folytatja a saslik témát, s megismerkedhetünk a különböző népek, nemzetek, nemzetiségek saslikszerű ételeivel is.