Cikkek ábécé sorrendben

„Göcsej. Egy zalai tájegység, amit korábban nehezen lehetett megközelíteni, ahová nem települt nagyipar, ám ma már éppen ez az előnye. Az ország ezen részén jelentős mértékben megmaradtak a népi építészet emlékei, s a természeti szépségek, így a korunk globalizációs tömegkultúrája helyett az igazi értékekre áhítozók is egyre nagyobb számban keresik fel." – K. Tóth László göcseji riportja. A cikkből kiderül, hogy 1968-ban az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma, a Göcseji Falumúzeum a zalai megyeszékhelyen nyitotta meg kapuit. Különböző fesztiválok, búcsúk, táborok, vigadalmak helyszíne is a város, s a Falumúzeum szomszédságában 2001-ben nyílt meg a Finnugor Néprajzi Park. A Falumúzeum etnográfusa, Marx Mária a hagyományokra épülő kitűnő turisztikai tevékenység példájaként említi azt, amit Kávás község folytat. Erről beszél bővebben a település polgármester asszonya, Horváth Istvánné. Az írásban olvashatunk még a térség falvainak turisztikai látványosságairól, illetve még arról is, hogy az ország más tájékán élő építész szakemberek (Kelemen Zsolt és Komár Pál) miként munkálkodnak egy itteni, szécsiszigeti vízimalomért, s létre is hozták ebből a célból a Kerka Vízimalom Egyesületet.