Cikkek ábécé sorrendben
Francia hatások a magyar népzenében I.
Történelmünk tükröződése a folklórban 10.
Népzenénkben a honfoglalás előtti időkig visszatekintve a legrégebbi stílusoktól kezdve rengeteg hatás kimutatható. Juhász Katalin írásában a legrégebbi magyar-francia érintkezések nyomait tárja fel, melyek a XI. századig nyúlnak vissza. Részletezi a francia egyházférfiakkal, főpapokkal kialakuló kapcsolatokat, felsorolja a századok során francia szerzetesrendek által hazánkban alapított kolostorokat. A magyar-francia királyi házasságokból származó kapcsolatokra is kitér, melyek révén országunkba nagyszámú előkelő világi kíséret is érkezett. Középkori forrásokra hivatkozva magyarországi Latinusokat említ, akik a XIV. század előtt túlnyomóan vallonok voltak, s ennek bizonyítékául az általuk alapított helységek neveit sorolja fel. Jelentős kulturális hatások érhették tehát a magyarságot a francia betelepülők részéről, amit több fennmaradt oklevél is bizonyít. Mindezek mellett számtalan példát sorol fel az élet szinte minden területéről, ahol egyértelműen felfedezhetőek a francia hatások. Természetesen kitér a cikk szerzője a zenében feltárt francia hatásra is, mind a magyar egyházi zenéből, mind a trubadúrdallamokról beszélve. Vargyas Lajos kutatásai szerint balladáink legnagyobb részét a francia-vallon eredetűek alkotják, melynek bizonyítása igen nagy munkával jár, s ő maga dolgozta ki 135 régi francia balladatípus tipológiáját. Végezetül az írásban felidéz a szakember egy "Vétessétek ki szóló szivem" francia-vallon eredetű típust, melynek motívumait összeveti több régiesebb magyar balladáéval.