2

2015/2   Agócs Gergely – Az utolsó dudás emlékének | Fehér Anikó – „Akit anya szült, annak meg kell halni előbb-utóbb...” | Kóka Rozália – Elhivatottak a végeken – Értékmentők (Beszélgetés Raj Rozáliával és Nagy Istvánnal – I. rész) | Kiss Eszter Veronika – „Szűz Mária szemén keresztül” (Bodza Klára utolsónak szánt lemezbemutató koncertje) | Grozdits Károly – A magyarországi WOMEX tényleg nagy lehetőség (Interjú Liber Endrével) | CD-ajánló: Táncház – Népzene 2015 | Kóka Rozália – Keserédes derű – Péter László székely „panoptikuma” (Boszorkányok; A halálhozó kutya; Szümölcsküldés) | Pályázati felhívás: „A Népművészet Ifjú Mestere” cím elnyerésére | Búcsú Erdélyi Zsuzsannától | Kitüntetések 2015. március 15. alkalmából | György Katalin – Világok találkozása | Agócs Gergely; Demeter László – „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” (Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben) | Fotógaléria: Molnár Ábel; Babai Dániel – „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” | Tallózó – Tömörkény István: Gül baba zarándokai | Széki történetek (Közreadja: Juhos Kiss Sándor és Juhos-Kiss János) – Kocsis Rózsi –  Nem láttak egy tolvaj urat? (befejező rész) | Népművészeti táborok listája | Juhász Katalin – Baskíriába exportáljuk a táncház módszert (Baskír táncház Magyarországon) | Ételek – Hagyományok: Juhász Katalin – Töltött tészták baskír módra | Programajánló: A  Nemzeti Táncszínhát programjaiból | MAGTÁR – Kakuk Timika: Rögzítve 2. | Patonai Bátor – Tekerőoktatás Magyarországon – II. | Programajánló: Sámánok Szibériában, régen és ma | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

3

2015/3   Árendás Péter – Népzenegyűjtés a Fonóban – I. | Kóka Rozália – Elhivatottak a végeken – Értékmentők (Beszélgetés Raj Rozáliával és Nagy Istvánnal – II. rész) | Rácz Mihály – Enyhébb vagy erősebb elhajlás (Tavaszi folklemezek – részlet a Lángoló Gitárok blogon megjelent recenzióból) | Lukács Péter – Emlékezés Karsai Zsigmondra | Németh Nóra – Iskola másként | Kóka Rozália – Keserédes derű – Péter László székely „panoptikuma” – III. (Egészségedre, Mátéka!; Drumácné kordéja; Keresztapám nadrágja) | „Tedd ki a pontot!”  Nemzetközi Legényesverseny eredménye | Grozdits Károly – Dudán innen, dudán túl... (Beszélgetés G. Szabó Zoltánnal) | Boncsér Géza – A miskolci táncház négy évtizede | Kiss Eszter Veronika – Bartók Béla kiadatlan öröksége (Magyar  Nemzet, 2015. május 16.) | Zentai Tünde – Dél-Dunántúl hímes templomai | Szirtes Gábor – Zentai Tünde: A Dél-Dunántúl hímes templomai (Pannon Könyvek. Pro Pannonia Kiadó, Pécs, 2014.) | Fotógaléria: Deim Péter; Balassa M. Iván – Dél-Dunántúl hímes templomai | CD-ajánló – Kubinyi Júlia: Magam járom | Kóka Rozália – Emlékfoszlány Jáki Teodóz atyáról | Antal László – A huszonötödik tavasz (Negyed évszázados a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség) | Tallózó – Eötvös Károly: A Balaton | Takács András – Ötven éves a Villő gyermek-folklóregyüttes | Széki történetek (Közreadja: Juhos Kiss Sándor és Juhos-Kiss János) – Kocsis Rózsi – Félelmetes idők | Ételek – Hagyományok: Juhász Katalin – Zurek, borcs, cibere és társaik (Üdítő savanykás levesek nem csak nyárra) | Programajánló: Táncbazár | Virágvölgyi Márta – Halmos Béla vándordíj | Juhász Katalin – A folklór csapdájában? (Könyvajánló) | Halmos Béla emlékérem | MAGTÁR – Kakuk Timika: Rögzítve 3. | Fotóriport: „Lábam termett a táncra...” – A Corvinus Közgáz Néptáncegyüttes és a mezőpaniti hagyományőrzők műsora | Péterbencze Anikó – A Csángó Fesztivál huszonöt éve | Hortobágyi Gyöngyvér – A „néptánctagozat” jubileuma | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

4

2015/4   Henics Tamás – Vásár a Körös partján | Kallós Zoltán – Balladás könyv (A kötetről és a gyűjtés körülményeiről) | Kóka Rozália – Elhivatottak a végeken – Egy magyar hazafi Bécsben (Találkozás Smuk Andrással, a bécsi „Europa"-Club vezetőjével) | Árendás Péter – Népzenegyűjtés a Fonóban – II. | Népművészet Mestere Díj 2015 | Felföldi László – Anca Giurchescu (1930–2015) | Szabó Zoltán – Üzenet H. Bélának, „a” Prímásnak | Füzes Endre (1932–2015) | Programajánló: A  Nemzeti Táncszínház programjaiból | Kóka Rozália – Keserédes derű – Péter László székely „panoptikuma” – IV. (Mitől lenne gyermek?; Hogy lett meg Rebi?; E' mán erotikus; Józsi bám meg a hűség) | Grozdits Károly – Táncos a Bozótban (Az interjúalany: Kovács Norbert „Cimbi") | Népművészet Ifjú Mestere 2015 | Táncházak, tanfolyamok, folk-klubok | Ratkó Lujza – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete | Fotógaléria: Deim Péter; Illés Ibolya – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete | Programajánló: A  Nemzeti Táncszínház programjaiból | ifj.Timár Sándor – Búcsú | Tallózó – Eötvös Károly: A bakonyi szűr – I. | Széki történetek (Közreadja: Juhos Kiss Sándor és Juhos-Kiss János) – Kocsis Rózsi – Isten áldja a zsidókat! | Ételek – Hagyományok: Juhász Katalin – Finnugor nyelvrokonaink ételei – I. | Kitünteteések 2015. augusztus 20. alkalmából | Maksa Henrietta – A Táncháztalálkozó margójára | Réka (boldogfalva.blogspot.hu) – Először a Táncháztalálkozón | MAGTÁR – Kakuk Timika: Rögzítve 4. | Virágvölgyi Márta – Találkozásom Tinkával (Gondolatok a Kolozsvárt rendezett népzenei mesterkurzus kapcsán) | Felhívás: IV. Tradíció Néprajzi Gyűjtőpályázat, 2016 | Krajcsó Bence – Szaszkó József turai citerás játékmódjának elemző bemutatása | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

5

2015/5   Pávai István – Találkozásom Magyarózd népzenéjével | Timár 85 | Foltin Jolán a  Nemzet Művésze | Siklósi Krisztián – Húsz éves a Csurgó zenekar | Kóka Rozália – Elhivatottak a végeken – „Örülök, hogy bár ennyit tehettem a falunkétt...” (Beszélgetés Bogdán Gatu Klárával) | Veszprémi Attila – Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt...(A Muzsikás Gyermektáncház pedagógusszemmel) | Algyőn az év tájháza | Kóka Rozália – Keserédes derű – Péter László székely „panoptikuma” – V. (Majd megmutatom, ha ingem temetnek; A szabó koporsója; A kripta; Megebredett a halott) | Fehér Anikó – Három hang (Tri hlasy) | Programajánló: Kortárs Néptánc | Liber Endre – A Magyar Örökség Díjas cimbalomduó | Kovács László – A nagy fa árnyékában (II.  Nemzetközi Népismereti Filmszemle, Sztána, 2015. augusztus 28–30.) | Programajánló: A  Nemzeti Táncszínház programjaiból | Programajánló: Muzsikás karácsonyi koncert | Felhívás: Néptáncantológia 2015 | Tallózó – Eötvös Károly: A bakonyi szűr – II. | Széki történetek (Közreadja: Juhos Kiss Sándor és Juhos-Kiss János) – Kocsis Rózsi – A vén házaspár | Henics Tamás – A Héttorony-történet margójára | MAGTÁR – Barta Léka Tamás versei | Ételek – Hagyományok: Juhász Katalin – Finnugor nyelvrokonaink ételei – II. | Maneszes Márton „Kántor” (1938–2015) | Szántó Ferenc „Didri” (1936–2015) | Barta L. Tamás – Társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet? (A magyar néptáncmozgalom a korai időkben I.) | A Hagyományok Háza programjaiból | Könyvajánló: A magyar folk története angol nyelven | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

6

2015/6   Grozdits Károly – „Eleink” – Szadai képek (Beszélgetés Novák Lászlónéval, a Szadai Tájház vezetőjével) | Balogh Sándor – Legedi László István a Népművészet Mestere | Kóka Rozália – Elhivatottak a végeken – Találkozásaim Bereczky Ildikó harkányi tiszteletes asszonnyal – I. rész | Régi magyar betlehemes | Szabó Zoltán – Kobzos Kiss Tamás emlékére | Kobzos Kiss Tamás – Táncház és népzeneoktatás (A „25 éves a táncház” konferencián, 1997. szeptember 12-én elhangzott előadás átdolgozott változata) | Kóka Rozália – Keserédes derű – Péter László székely „panoptikuma” – VI. ( Nem csak pálinkával él az ember; Biszok apó; A hazatért hurka; A csőszök alkonya | CD-ajánló: Cimbiózis | Bársony Mihály és Sebő Ferenc levelzése | Péterbencze Anikó – Gondolatok a moldvai csángó balladák hallatán (Szájka Rózsa Balladaéneklő Találkozó, Klézse, 2015. október 24.) | CD-ajánló: Téka együttes – Ritka magyar I. |  Nemes Szilvia – XXI. századi végvárak kapitányai és vitézei a Felvidéken | Fotógaléria: Révész Csilla; Gorácz József – A Kincső Táncegyüttes húszéves jubileumi előadása, Zselíz, 2015. október 9. | Rácz Mihály – A mi nagy-nagy gyönyörűségünkre (Világzenei dömping) | Magyar Zoltán – Mesemondók emlékezete | Takács András – Hatvanéves az Ifjú Szivek | Tallózó – Takáts Sándor: Küzdelem a tánc és a muzsika ellen – I. | Széki történetek (Közreadja: Juhos Kiss Sándor és Juhos-Kiss János) – Kocsis Rózsi – Csak öli a táncot, gyilkolja | Felföldi László; Kukár Barnabás Manó; Varga Sándor – A néptánckutatás új műhelyei Magyarországon | Programajánló: A  Nemzeti Táncszínház programjaiból | Árendás Péter – Erdők, vizek zenéje (Tükrös zenekar) | Széki Soós János – Fekete-piros tánc | MAGTÁR – Kacsirek Ottó: Krumplipaprikás | Ételek – Hagyományok: Juhász Katalin – Finnugor nyelvrokonaink ételei – III. | Barta L. Tamás – Társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet? (A magyar néptáncmozgalom a korai időkben II.) | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

X

2015/x   XI. különszám – Vargyas Lajos: Akarjuk-e, hogy éljen a magyar népdal?
Bevezetés
Idén ünnepeljük a nagy magyar népzenekutató, Vargyas Lajos 100. születésnapját. Ez alkalomból – egy korábbi különszám [„Vargyas Lajos emlékezete”; folkMAGazin, 2008. XV. évf. IV. különszám.   Szerk. Szőkéné Károlyi Annamária és Vargyas Gábor.] után, és az MTA BTK Néprajztudományi és Zenetudományi Intézetei által szervezett, 2014. szeptember 29-i MTA-emlékkonferenciához kapcsolódóan – a folkMAGazin újabb különszámot bocsájt közre, ezúttal Vargyas Lajos művelődéspolitikai írásaiból. Azokból az írásokból, amelyeket a népzene–néptánc–népköltészet, a táncházmozgalom, az autentikus népzenei játékstílus ügyében, illetve a határon túli magyarság tudományos kutatásának visszásságai kapcsán fogalmazott meg a korabeli tudományos–közművelődési intézményrendszer, a művelődéspolitika, a médiák (Rádió, TV) irányítóival, döntéshozóival szemben, tevékeny részt vállalva a szaktudományos kérdéseken túlmutató közéleti vitákban.
A különszám címe: „Akarjuk-e, hogy éljen a népdal?” Vargyas Lajos egyik híres, korai vitacikkének a címét veszi kölcsön. Ebben az írásban – közvetlenül az első 1969–70-es „Röpülj, páva!” versenyt megelőzően – Breuer János zenekritikussal folytatott éles polémiát a népzene jövőjéről, felkarolásának és megőrzésének lehetőségeiről. Álláspontját az élet utólag fényesen beigazolta. Ennek és a kötetbe válogatott írásoknak különös apropóját – tudománytörténeti fontosságukon kívül – a Duna Televízión az elmúlt néhány évben hosszú (kényszer)szünet után nemrég újra megrendezett, kiugróan nagy sikert aratott újabb Páva-versenyek és a körülöttük folytatott össztársadalmi diskurzus adja meg. Ma, amikor az autentikus népzene és néptánc, a táncházmozgalom végre elfoglalta méltó helyét a magyar kultúrában és bejutott a Zeneakadémia és a MÜPA pódiumaira, nem árt emlékezni rá, még inkább tudatosítani: mennyi vita, ellenszenv, félelem, félreértés, sőt félremagyarázás övezte egykor (mint ahogy nemegyszer ma is) a felléptét, céljait és értékeit.
Az ezekről a kérdésekről folytatott vitákban a népzenekutatók közül az egyik kulcsszereplő Vargyas Lajos volt. Írásainak közéleti fontosságukon túl érdekes politikai színt kölcsönöz utólag az a tény, hogy – mint azt Kerítésen kívül (Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1993) című önéletrajzi könyvének itt újraközölt részleteiből tudhatjuk – szerzőjüket miattuk több ízben is retorzió érte a mindenkori hatalom (például a Magyar Tudományos Akadémia illetékesei) részéről. A közművelődési írások és az önéletrajzi részletek egymásra vetítése tudatos szándék a szerkesztő részéről: egymás után olvasva kölcsönösen felerősítik egymást, s érthetőbbé teszik, hogy a mára esetleg puszta szaktudományos vagy esztétikai vitáknak tűnő közéleti írásoknak mindig is volt politikai töltetük és jelentőségük. Betekintést nyújtanak egy napjainkra – szeretnénk hinni – véglegesen meghaladott, letűnt korszak politika– és művelődéstörténeti viszonyaiba, küzdelmeibe.
Az írások több blokkba oszlanak, mindegyik egy-egy kerek egész, önálló történet, de – közös témájuk lévén – egymásra rímelnek. Az előbb emlegetett politikai töltetre legdrámaibb módon mindjárt az első blokk: egy egyedülálló kordokumentum, a magyar folklorisztika történetében érdekes módon szinte teljesen feledésbe merült vagy ismeretlen „Bakos-könyv affér” utal. A részletet Vargyas önéletrajzi írásából emeltük ki. Arról az 1950-es évekbeli „ügyről” van szó, amikor Vargyas Lajos Bakos József mátyusföldi (Szlovákia) tanár – „nacionalizmus” illetve „antiszemitizmus” vádjával – bezúzatott gyermekjáték-kötete védelmében vette fel a kesztyűt az Akadémia vezetőivel, sőt a legfelsőbb pártvezetéssel (magával a kommunista „négyesfogat” nagyhatalmú kultúrpolitikusával, Révai Józseffel) szemben. Hogy az 1950-es évek ideológiai és kultúrpolitikai miliőjében mit jelentett, milyen bátorság kellett egy hivatalos határozattal szemben az Akadémia elnökéhez és a művelődéspolitika irányítóihoz – tizennégy példányban „sokszorosított”, azaz (akkoriban nem lévén fénymásolat) lemásolt – nyílt levélben fordulni, annak állításait éles hangon cáfolni, sőt utána egyenest magához Révaihoz fordulni, őt egyszerűen „Miniszter Úrnak” titulálni (akkoriban az Elvtárs megszólítás volt elfogadott, a „tisztelt” elhagyása a megszólításból pedig egyenest gorombaságszámba ment), azt ma már (szerencsére) csak az tudja, aki megélte ezeket az időket. Az itt újraközölt akadémiai (II. osztályi) „határozat” fagyos szele mindazonáltal máig megborzongatja az olvasót és kézzelfoghatóvá teszi az akkori idők politikai-ideológiai viszonyait.
Válogatásunk további részében két nagyobb vita köré csoportosítottuk az írásokat: az Élet és Irodalomban 1968-ban a népdal művelődéspolitikai fontosságáról és jövőjéről folytatott „Breuer-vita”, illetve az ugyanezen irodalmi-közéleti lap által 1981-ben folytatott „Páva-vita” köré, amelyeknek teljes anyagát újfent hozzáférhetővé tettük, mint ahogy Vargyas Lajos mindazon írásait is, amelyek (akár tágabb értelemben is) e vitákhoz kapcsolódnak – köztük olyanokat is, amelyek az ÉS szerkesztősége „jóvoltából” a mai napig kéziratban maradtak. A cikkeket megjegyzések nélkül, eredeti szövegükkel, teljes terjedelmükben közöljük újra, nem kívánván az olvasót semmiképp sem befolyásolni. Így ki-ki eldöntheti, így utólag is melyik nézőponttal azonosul, kivel miben ért egyet, mi az, amit érvek és ellenérvek vitájában a mai napig elfogadhatónak, érvényesnek, sőt követendőnek tart. Szerkesztői lábjegyzetekkel ugyanakkor igyekeztünk a közel négy évtizeddel ezelőtti kontextust a mai olvasó számára érthetőbbé, követhetőbbé tenni. Az esetleges eredeti elütéseket, sajtóhibákat, téves központozást egyúttal javítottuk.
A különszám végén Vargyas Lajosnak a népzenéről, a néptáncról, a népi kultúrának a nemzeti kultúra egészében betöltött szerepéről írott néhány előadását, tudományos ismeretterjesztő írását adjuk közre. Ezek az írások különféle szakfórumokon tartott előadásokhoz kapcsolódóan (Kodály Szeminárium, Kecskemét; I. Dél-Dunántúli Népművészeti Hét) láttak napvilágot. Hisszük, hogy aktualitásukat máig megőrizték, s hogy a mai olvasók is meríthetnek belőlük.
A Vargyas Lajos emlékének szentelt Akarjuk-e, hogy hogy éljen a népdal? című folkMAGazin különszám ilyen értelemben egyszerre tölt be tudománytörténeti és közéleti funkciót, s tesz hozzáférhetővé mára már elfelejtett vitákat, dokumentumokat, írásokat a népzenei mozgalom és a szaktudósok számára egyaránt.
Budapest, 2014. július 24.
Vargyas Gábor