Cikkek ábécé sorrendben

Az Ételek-Hagyományok rovat, a szabadban sült hagyományos ételek témájának befejező részét olvashatjuk, ami a "Szenensült flekkentörténetek a flekkenvárosból" alcímet kapta. A Székelyföld emblematikus fogásának, a jó ízes erdélyi flekken nevének eredetét, illetve gasztrotörténelmét ismerjük meg az írásból, és érdekes, a XIX.-XX. század fordulójának korabeli sajtójában rá utaló részleteket találunk. A szerző felhívja figyelmünket, hogy a flekken nem összekeverendő a "fatányérossal", vagy a "zsiványpecsenyével", s emellett kiderül, hogy Marosvásárhely nyerte el a "flekkenváros" elnevezést. Korabeli tudósítások szolgálnak bizonyítékul a flekkenezés intézményesülésére, felsorolva a leghíresebb vendéglátó egységeket, s azok számos híres vendégét. Megtudhatjuk még, hogy a flekken nemcsak étel volt, de egyenesen szórakozási formává vált, hiszen a legkiemelkedőbb vendéglők, éttermek,  kifejezetten flekken-estélyeket hirdettek. A vendéglősök télen-nyáron cigányzenekarokat foglalkoztattak, olvashatunk a város híres "Olivér zenekaráról", de Bámbó Béla zenekaráról is. A flekkenkalandozások sorát egy anekdotával, s egy "Kicsi Zsiga Módra" flekken recepttel zárja a cikk szerzője.