XLIV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2025. április 4–6.
  Hungarian (Magyar)  English (United Kingdom)
 
  1997
  1997/2
Kezdőoldal: 28
 =>  
A cikk szerzője írásában a magyar nép altatódaloktól értekezik. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus gondolatait idézi, majd rávilágít, hogy az úgynevezett bölcsődalok világszerte mindenütt elterjedtek, de formailag, dallamukban és szövegükben is nagy hasonlóságot mutatnak, s leginkább a gyermekjátékok és mondókák dallam- és ritmusvilágára emlékeztetnek. Azonban létezik egy ritkább, igen ősi forma is, melynek stílusa a magyarságnál a siratóénekekre jellemző tulajdonságokat mutat: teljesen kötetlen formájú, nem ritmikus és az élőbeszédre hasonlít. Sajnálatos módon, a siratókkal ellentétben, ezekből még mindezidáig nem jelent meg több tájegység anyagát is bemutató gyűjteményes kötet. A továbbiakban az altatódalokban használt ringató-csucsujgató szócskák használatára hoz példát a világ minden tájáról, majd tematikailag is megkülönbözteti a bölcsődalokat, melyeket szintén példákkal illuszrál. A gyermek gondozásával és nevelésével kapcsolatos babonákról is szót ejt, Kresz Mária nyárszói gyűjtéséből olvashatunk erre vonatkozó adatokat. Végül egy kazettát ajánl, mely az Etnofon kiadásában jelent meg, s címe: "Csíjja, bújja, baba..."