Cikkek ábécé sorrendben
A Vagabond mirólunk
Sok gondolat kavarog bennem. Nehezen fogok neki az írásnak, mert félek, hogy nem tudom szép sorjában húzni elő őket, úgy, hogy minden fontosat megszólaltassak, mégis valamennyien azt az egyet adják ki egy- másra építve végül, ami engem szólni késztetett. Hadd fogódzkodjak meg Margittai Gábor cikkében. [Gyere vélem a kocsmába. Magyar Nemzet, 2003. november 8. – a szerk.] Egyfelől azért, mert nőként, és ráadásul néptáncosként (társas műfaj) a viszonyulás közel áll hozzám. Másrészt azért, mert bizonyára sok érintett gondolatait, érzéseit tükrözi az a vélemény, amit a Vagabondról – Szomjas György táncházak ihlette filmjéről – megfogalmazott (miszerint propaganda filmnek indult, de lejáratja a mozgalmat). Margittai kritikáinak lelkes olvasója vagyok. Amellett, hogy frappáns, eredeti stílusa, érzékletes metaforái szórakoztatóak, kíméletlen szókimondása elhivatottságról, bizalomról tanúskodik.