Falvay Károly Közös szellemi gyökerek A magyar verbunkos és a román kaluser című tanulmánya elején felvázolja témaválasztásának előzményeit, a mágikus–szakrális szimbólumok jelentését fejtegeti, pl. a magyar koronázási paláston látható archaikus ábrázolásaival magyarázza el a különböző szimbólumok jelentését (pl. palást két részre oszlik, kétneműség – ikerség, Isten jobb és bal kezének ábrázolása a palást két részre osztása, Hold és a Nap szimbólumok jelentése stb.). A tanulmány többi részben először a magyar lakodalmi és verbunkos tánc párhuzamairól és a témában kutatók megállapításairól ír (pl. Viski Károly, Réthei Prikkel Marián, Pesovár Ernő), majd a lakodalmi tánc szakrális funkcióiról, a fegyveres (verbnkos) tánc előzményeiről (pl. a magyar nemes férfi kardviselése szakrális okok – közösséget védő hatás, lakodalmi nász alatti fegyveres tánc a falubeli közösség legényeinek beavatási szertartásához tartozott stb) kaphatunk részletes ismertetést A szerző ezek után a román kalus tánc sajátosságai kapcsán (szintén szakrális funkció,  kalus „lovacskát“ jelent) kifejti, hogy a kultusz a magyar lakodalom alatti táncokhoz, a nászhoz hasonlóan áldozat tartalmú pl. a hímkultusz a falu végén a napfelkeltével indul, a férfi táncosok a faluba vonulnak táncolva stb. Többek között megtudjuk, hogy a kultusz szereplői ( tréfamester Mutul a Hold szerep alakítója női ruhában játszik, a vezető a Vataf a Nap szimbólumot képviseli). A két tánc párhuzamainak olvasása kapcsán érdekes kultúrtörténeti áttekintést kaphatunk.