Krivdova Éva, a Pásztorkodás Borzován című dolgozatának második részét olvashatjuk. A Gömör megye pásztorhagyományairól szóló összeállításból képet kaphatunk a XIX. századi pásztorok közösségeinek életmódjáról pl. parasztsághoz való viszonyukról, a pásztorok fogadásához kötődő hagyományokról és alkalmakról. A régi pásztorcsaládok tradícióikkal különböztek a parasztságtól, mert foglalkozásuk szabadatt életformát tett lehetővé számukra. Krivdova Éva ismerteti a pásztorok (juhász, kanász, csordás) életformájával járó eszközöket és azok készítésének módjait (a készítés elsajátítása apáról fiúra szállt), illetve az eszközök funkcióit pl. bot (a pásztor rátámaszkodott, ráült, megdobta vele az állatot, táncolt vele és fegyver is lehetett), balta (a fejet kovácsok, a nyelet a pásztorok készítették), ostor, gyógyítás eszközei (pl. rühzsír, rühkenőcs), dohánytartó stb. Később a szerző rátér a pásztorok fogadásának hagyományára pl. juhászokat Demeter napján, csordásokat és gulyásokat Karácsonykor István napján, a kanászokat az Új Évben fogadták és hallhatunk az ez alkalomból tartott bálokról, az ott jászó gömöri zenészekről (pl. Pelsőczi Pista és Rudi, Csoltói Vilmos, rozsnyói Boldi stb.), illetve a bálokon elterjedt elemekről és táncokról (pl. vasvári verbunk gazda és pásztor is járta, lassú és friss csárdás, Borzován „botozó párok“ alakultak, női körtáncok, sapkatánc, gólyatánc)