Lévay Péter tanulmánya a szakmai konferenciák létrehozását sürgeti:
„Itt lenne tehát az ideje, hogy összegezve tudásunkat, az eddigi kutatási és gyakorlati tapasztalatokat konferenciaszinten kiteljesíthessük, hozzátéve mindazokat az elemeket, amelyek multidiszciplinárissá, de ugyanakkor érthetővé teszik azt a napi gyakorlatot, amit pedagógiai szellemiségben, de professzionális mozgásfelfogással és rendszerezéssel képesek vagyunk elérni. Sajnos azonban meg kell állapítanunk a közhelyszerű megfogalmazás igazságát: »egyedül nem megy«. Addig, ameddig a magyarországi táncos mozgáspedagógiai képzőintézmények nem tartják fontosnak, hogy szakembereik a tudományos elithez ilyen módon (is) kapcsolódhassanak, addig ez csak ábránd maradhat, illetve a sajátos »magas szakmai elit« a tudományos gondolkodást rangon alulinak tartja. A megoldás az asztalon hever, csak tudni kell belőle olvasni.”