„Az utóbbi években egyre többször kavarognak bennem ambivalens érzések: népzenetanárként a Zeneakadémián igyekszem a legmagasabb szakmai színvonalra, igényességre buzdítani a hallgatókat, másfelől aktív muzsikusként rendszeresen kísérek amatőr néptáncegyütteseket, akiknek gyakran olyan összetákolt, zeneileg hibásan összerakott koreográfiazenéket kell eljátszani, amelyekben ráadásul hemzsegnek az értéktelen műdalok. Javításukra a főpróbán vagy a műsor előtt már nincs lehetőség, legfeljebb hangot adhatok a véleményemnek, majd legtöbbször minden marad ugyanúgy. Írásomat figyelemfelkeltésnek, helyzetelemzésnek és gondolatébresztőnek szánom a szakmailag helyes, autentikus, minőségi koreográfiazenék védelmében.” – írja Árendás Péter a cikk bevezetőjében.