A címben szereplő híres táncos egyéniség életét, munkásságát mutatja be a cikk írója. Megtudjuk többek között, hogy Kardos István (1897 - 1984) amellett, hogy az apátfalvi táncok és népdalok legtehetségesebb ismerője és előadója volt, több mint fél évszázadon keresztül (már az 1920-as évek elejétől!) vőfélykedett, de ugyanakkor továbbadója, tanítója is lett tudományának. A legkiválóbbak közé tartozó egyéni karakterű táncost az 1950-es években fedezték fel a tánckutatók, és oktatók, úgymint: Berta János, Tímár Sándor, Martin György, Ács Sándor. Három alkalommal filmre is rögzítették táncát, s ezen alkamakkor fotók is készültek róla, mely filmek, fényképek a MTA Zenetudományi Intézetének Néptáncarchívumában találhatók. Több, hozzá hasonlóan jó táncos élt akkoriban Apátfalván, mint pl. Gyenge Mátyás bácsi, vagy Kerekes "Burkus" Márton bácsi; ő mégis kiemelkedett közülük tudatosságával, tapasztalatával. Táncos partnere eleinte felesége, Juliska néni volt, de később (annak betegsége miatt) már a húgával, Deszpotné Kardos Ilona nénivel táncolt. Hívták is őket mindenfelé, fesztiválokra, táncos alkalmakra, népművészeti bemutatókra. Öntudatos volt, büszke a tehetségére, de mindig megmaradt jó eszű, jó kedélyű apátfalvi parasztembernek. Az állami elismerést, a "Népművészet Mestere" címet 1971-ben méltán kapta meg.