Cikkek ábécé sorrendben
TáncFa állítás
Digitális filmarchívum készül
- Lapszám: 2002/1
- Kezdőoldal: 34
- Szerző: Fügedi János
- =>
A cikk szerzője tudósít bennünket az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának kezdeményezéséről, mely egy TáncFilm Adatbázis felépítését, a TáncFa állítását tűzte ki célul. Leírja, hogy a magyar néptánc - vagy tágabb értelemben fogalmazva: Kárpát-medencei tánckultúránk műfajának művelői mind a hivatásos, mind az amatőr vonalat tekintve, egyre inkább igényt formált/formál újabb és újabb táncos anyagok megismerésére, illetve a már ismert táncok érdekesebb változatainak feltárására. E tudás megszerzésének mai, általánosan használt elsődleges forrását adják a mozgóképes filmfelvételek. A filmes rögzítések ugyan már az 1920-as évek végén megkezdődtek, jelentősebb mértékben az ötvenes években indultak be a gyűjtések, melyek sokáig csak a 16 mm-es, fekete-fehér, néma filmfelvételek voltak. Ezen filmfelvételek zöme az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának központi gyűjteményébe került, majd ennek egy részét a Népművelési Intézet Néptáncosok Szakmai Háza, mint szolgáltató tette a szélesebb szakmai közönség számára hozzáférhetővé.
A hetvenes-nyolcvanas években azonban szakmai központok vezetői, koreográfusok, táncosok is szerveztek gyűjtőutakat, illetve hívtak meg filmezésre autentikus adatközlőket. E társadalmi gyűjtések során nagy mennyiségű videofelvétel készült, melyet segített az egyidejűleg megjelent, aránylag elérhető árú videotechnika is. Azonban éppen az olcsóbb rögzítési technika, tehát gyengébb kategóriába tartozó videoszalagok fokozatos romlása miatt, várható az értékes képi anyag eltűnése. Az internet megjelenésével új lehetőségek tárultak fel: a videós gyűjtemények digitalizálása, - melyet a Néptánc Osztály végez el; és a gyűjtemények internetes hozzáférhetősége, nagyban megsegíti a néptáncos mozgóképi anyag megőrzését, és társadalmilag széles körű megismertetését. A digitalizált felvételek közzétételével a néptáncpedagógusi és alkotói-koreográfusi munka eredményessége, hatékonysága is jelentősen növelhető.
A digitalizált anyagok a Zenetudományi Intézet honlapjáról lesznek elérhetők (www.zti.hu). A digitalizálás persze hatalmas feladat, hiszen jelentős költséggel és tetemes időráfordítással jár, s mely csak komoly támogatással, pályázatok útján végezhető el. A szerző felhívja a figyelmet, hogy minden érdeklődő csatlakozását szívesen látják, s ehhez megadja a megfelelő elérhetőségi módokat is.
A hetvenes-nyolcvanas években azonban szakmai központok vezetői, koreográfusok, táncosok is szerveztek gyűjtőutakat, illetve hívtak meg filmezésre autentikus adatközlőket. E társadalmi gyűjtések során nagy mennyiségű videofelvétel készült, melyet segített az egyidejűleg megjelent, aránylag elérhető árú videotechnika is. Azonban éppen az olcsóbb rögzítési technika, tehát gyengébb kategóriába tartozó videoszalagok fokozatos romlása miatt, várható az értékes képi anyag eltűnése. Az internet megjelenésével új lehetőségek tárultak fel: a videós gyűjtemények digitalizálása, - melyet a Néptánc Osztály végez el; és a gyűjtemények internetes hozzáférhetősége, nagyban megsegíti a néptáncos mozgóképi anyag megőrzését, és társadalmilag széles körű megismertetését. A digitalizált felvételek közzétételével a néptáncpedagógusi és alkotói-koreográfusi munka eredményessége, hatékonysága is jelentősen növelhető.
A digitalizált anyagok a Zenetudományi Intézet honlapjáról lesznek elérhetők (www.zti.hu). A digitalizálás persze hatalmas feladat, hiszen jelentős költséggel és tetemes időráfordítással jár, s mely csak komoly támogatással, pályázatok útján végezhető el. A szerző felhívja a figyelmet, hogy minden érdeklődő csatlakozását szívesen látják, s ehhez megadja a megfelelő elérhetőségi módokat is.