Pálfalvy Dorottya meseíró és barátai negyedik alkalommal szervezték meg a Vindornyalakon az egyhetes mese- és játszóházat, ahol a gyerekeket meseolvasással, bábszínházakkal, hagyományos népi játékokkal szórakoztatták és különböző mesterségekkel ismertették meg őket. A „meseterápia” szó szerint és képletesen is egyre nagyobb teret hódít, a mesekonferenciák, a mesetáborok, a mesemondó és -író versenyek száma is egyre növekszik. A mesék és népmesék elengedhetetlen elemei a hétköznapi életnek, hiszen szimbólumok és modellek nélkül a társadalom eltorzulna. A hagyományos mesehallgatás vagy -olvasás egyre inkább kiszorulóban van a gyerekkultúrából, ezért a táncházak városba való beilleszkedési modellje alapján, a régi mesemondást és hallgatást is életre kellene hívni.