Az egyik ilyen korszak a sajnálatos módon „elfinn- ugorosított” és többek között „elhuntalanított”, honalapítás elõtti idõszak, a másik pedig a huszárság megközelítõleg négyszáz évét átkaroló periódus volt, amelyben kiemelten kezeltük az 1848-49-es szabadságharc korát. Katonai hagyományõrzõ rendezvények megszervezésébe kezdtünk, melyek mára úgymond kinõtték magukat. Amikor indultunk, nem gondoltunk arra, hogy másfél évtized alatt a történelmi egyenruhás katonai hagyományõrzés hazánkban mozgalommá terebélyesedik. Azzá lett, és ma már szerte a Kárpát-medencében, de Franciaországban és az Egyesült Államokban is mûködnek magyar katonai hagyományõrzõ csoportok, felidézve a különbözõ történelmi idõket, Attilától egészen Horthy Miklós koráig. Hála Istennek a legjelentõsebb katonai hagyományõrzõ programok „eltáncházasításával” sikerült a két mozgalom irányát párhuzamban tartani.