Bognóczky Géza 1901-ben született Szászvárosban. Református lelkészként dolgozott, így került 1931-ben Andrásfalvára. Az ottani református község igazi pásztora lett, nagyon sokat tett a helyi közösségért. Az öt katolikus faluban szolgáló paptársaival együtt, aktív részese, szervezője és vezetője lett a székelyek Bukovinából Bácskába való áttelepítésének. Ennek a munkának a részeként közel tizennégyezer ember fényképes hazatérő-okmányait kellett elkészítenie, amihez jól jött, hogy fiatalon fényképezésből tartotta el magát, ezért megfelelő eszköze is volt a feladathoz. Elkészítette az előírt méretű, 8x5 cm-es családi képeket, de emlékképek sokaságát is. Fényképezte a kitelepülőket a tíz napos úton, megörökítette a magyar határra, majd a Bácskába megérkezés jeleneteit. Új falvaikban, Andrástelkén (Gornja Rogatica) és Andrásmezőn (Orešković) tartott ünnepségeik felemelő pillanatait. A Bácskából való menekülés után a volt andrásfalvi reformátusok egy részét a baranyai Hidason telepítették le, ahol Bognóczky Géza segített az embereknek az új élet elkezdésében, és a talpraállásban. Itt is igyekezett megörökíteni közössége mindennapjait, valamint megírta (ma is meglévő) könyvét  Andrásfalva–Hidas történetéről és saját élete eseményeiről. A különkiadásban Géza fényképeiből látható egy összeállítás néhány másik fotográfus képeivel kiegészítve.