„A természetben előforduló és a néprajztudomány által gyűjtögetésnek nevezett tevékenységgel fellelt alapanyagból, a zömmel fűzfélék vékonyabb-vastagabb vesszőiből font szükségleti tárgyakat a legtöbb parasztcsaládban maguk, elsősorban a férfiak, mégpedig legtöbbször az idősebbek készítették, akiknek hanyatlóban lévő fizikai erejére a gazdálkodás során már kevésbé lehetett számítani. Akiknek a művelésre alkalmas föld szűkössége miatt több idejük jutott, vagy akiket a megélhetés kényszere rászorított a mezőgazdasági termelésen kívüli forrásokra, azok között többen-kevesebben vállalkoztak a vizek mentén könnyen begyűjthető fűzvesszőből készített használati tárgyak készítésére és az áruforgalomban, elsősorban cserekereskedelemben való értékesítésére” – írja a kiveszőben lévő tudást részletesen bemutató tanulmánya elején Halász Péter.