Ebben az írásban – melynek első része az előző lapszámban jelent meg – Kiss Ferenc az idén kilencven éves Kallós Zoltánnal kapcsolatos emlékeit gyűjtötte egybe, s azokat helyezte távlatos keretek közé.
„Nagyon sok gyűjtési élményt is köszönhetünk neki. Hozzá fordult mindenki az elmúlt fél évszázadban tanácsért és útbaigazításért. Tudós és diák, művész és laikus egyaránt, legyen az holland, magyar, kanadai vagy román. Naprakészen tudja ma is, hogy hol, ki és mi található még, melyik adatközlő súlyos beteg, ki halt meg legutóbb, ki mikor házasodik, kinek mikor van születésnapja, ki haragszik a másikra, és hogy Anti bácsi csűrének hátsó szegletében még van egy eladó szász kelengyeláda. Élő adattárként működik a feje az öregnek még mindig.”