Kóka Rozália cikkét olvashatjuk Benedek Elek születésnapja emlékére, Szeptember 30.: A Magyar Népmese napja címmel. A bukovinai székely származású Kóka Rozália leírja, hogy a nagy  mesesemondó 1883–ban a Bukovinai székelyek al–dunai kitelepítése idején, egy kormányküldöttség tagjaként (Pesti Hírlap munkatársa volt) néhány hetet Bukovinában töltött. Rozália azt szerette volna megtudni, hogy Benedek Elek mit látott akkor Bukovinában. A szerző beszámol arról, hogy az 1970–es években felkereste az ügyben Benedek Elek unokáját Lengyel Dénes irodalomtörténészt. Az írásban Kóka Rozáliától megtudjuk, hogy az ötlet, miszerint a Magyar Népmese Napja Benedek Elek születésének napjára essen Szalai Gáborné Mártától (a Százhalombattai Könyvtár vezetőjétől) származik, majd a Magyar Olvasótársaság is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szerző szerint nincs olyan magyar ember, aki nem a híres mesemondónak köszönhetné első mese és mondóka élményeit stb. A cikkben olvashatunk még a mesemondó életéről és munkásságáról (pl. 1859–ben született Kisbaconban Erdélyben lófő székely családban, első mesemondója Rigó Anis zsellérlány, második mesemondója Demeter András román pásztorember, nyolc éves korától Székelyudvarhelyen kollégiumban tanul, közben hazautazásai alkalmával felnőttek történeteit hallgatja és lejegyzi, több nyelven megtanult, gyűjtőmunkát végzett, Pestre Egyetemre került, 1882–ben székelyföldi gyűjtés és a Budapesti Hírlaphoz kerül újságírónak, 1921 után főszerkesztője a Vasánap című politikailapnak, Szatmáron dolgozik a Cimbora című gyermeklapnál stb.). Hallhatunk még az írásban Benedek Elek munkáiról pl. 1882 népköltési gyűjteménye, 1885 Székely Tündérország, 1894–1896 Magyar Mese és Mondavilág (több, mint 400 mesét és mondát tartalmaz).