Szávai József írásában a Budai Vígadóban az Állami Népi Együttes által  Az örök Kalotaszeg című előadását magasztalja. Megtudjuk, hogy a koreográfiát Farkas Zoltán „Batyu“ tervezte és az előadás alatt láthatunk a színpadon falusi utcát „fiatornyos“ kerített templommal, tiszta szobát tükörrel, falusi házat tisztára söpört udvarral, csűrt döngölt foldjével. A szerző leírja, hogy a kiváló zene mellett (pl Invirtita, kontra és bőgő játéka, prímások versenyeztek a legjobb jétékért), a tánc is kíváló és felemelő volt. Szávai József úgy érzi, hogy az előadás egy szertartás és amikor az„extázist fokozni nem látszott lehetségesnek, megjelentek a cigányok a táncban“. Az előadást elemző megjegyzik, hogy vajon a forgalmas Budapesten meg lehet–e jeleníteni Kalotaszeget.