Vrábel János vajdasági dudástól búcsúzik most közölt, személyes hangvételű írásában Kozák József.
„Öles agyagedényeket korongozott és mázazott, de nem volt fazekas mester, csónakot készített, pedig nem volt bodnár, tímárként bánt a bőrrel, fát faragott, esztergályozott, és a családi konyhabútort is maga faragta. Lépcsőháza mennyezetére a Felső-Tisza-vidéki református templomok festett kazettáinak válogatott motívumai kerültek borításnak. Bőrdudát, tekerőt, furulyát, citerát, kobozt, gardont és egyéb hangszereket készített, és ízesen játszott is azokon. A hangszerkészítést és a muzsikálást érezte igazán magáénak. Dudás volt.”