Bankó András írásában a„ Mesterségek Ünnepe” elnevezésű rendezvény kirakodóvásárával kapcsolatos gondolatait fejti ki négy témakörben. Az I. Önerősen című részben a  fő szervező a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által szakmailag ellenőrzött kirakodóvásár termékeinél a hagyományos fogalmát próbálja tisztázni pl. mit jelent az eredeti (az 1848–ból való vagy korábbi, csak a kőbalta eredeti vagy a medvevőr). A II. rész a Haszon fogalmát fejtegeti. Ezzel kapcsolatban a szerző felveti a kiállítás és a látogatottság kölcsönhatását. A harmadik dilemma ( III. A magyarágképhez) esetében az adott kézműves termék eredetével foglalkozik pl. hogy az adott tárgy készítésének szokása magyar eredetű, vagy más területről került hazánkba (pl. kovácsmunkák Németországból). Az utolsó – A népi vártán című témában a fő kérdés: beavatkozhat–e a tudomány a kézművességbe, vagy bízni kell az alkotóművész egyéniségekben, illetve kinek a felelőssége  a hagyományőrzés.