A tanulmány a címében szereplő italról, a borról szól, illetve a szürethez kapcsolódó szokásokat és hiedelmeket ismerteti Koczpek Irén.  Számos nép esetében különböző borral és szürettel kapcsolatos hiedelemmel talákozunk pl.görögöknél Diönüszosz a boristen, az Ószövetségben a bor Noé alakjával kapcsolódik össze (a bor az örömöt szimbolizálja), a keresztények a bor színe alatt veszik magukhoz Krisztus vérét (az Istennel kötött Új Szövetség jelképét), Jupiternek és a hettita napistennek is bort áldoztak a hívők és nem utolsósorban a magyar népköltészetben a bor a legény jelképe stb. A továbbiakban Hamvas Béla Borról és idillről című írásából közöl részeket a tanulmány szerzője. Hamvas Béla megkülönböztet „bornépeket” (görögök, dalmátok, spanyolok, etruszkok, olaszok, franciák, magyarok) és „pálinkanépeket”, majd olvashatunk még a Borkatalógusról és a benne felsorolt borfajtákról, illetve bortermelő helyekről pl. homoki borok (pl. Kecskemét, Kiskőrös, Csengőd, Soltvadkert nedűi) és hegyi borok (Gyöngyös, Mór, Villány, Almád, Szekszárd). A tanulmány utolsó részben a borivási szokásokrók kapunk képet.