Berecz András Bankó Andrásnak mesél zenei életútjáról és mesélővé válásáról. A zenész elmondja, hogy édesanyja tudott népdalokat, de gyermekként nem hatotta meg a népzene. A gimnáziumban kezdett igazán a népdalok iránt érdeklődni,amikor Nagy Balázs elénekelte neki a „ Kapuban a szekér” című népdalt, amit András azonnal megtanult. A 80-as években a Bem téren a tömeg előtt már a mádéfalvi veszedelemről szóló dalát adta elő, amit a csíki Győrffy Erzsikétől tanult. A 85-ös táncháztalálkozón röpke kamaratermi koncertet adott („ Ezek a szép szász lányok”), majd következett az Újstílus, majd az Ökrösben szólista lett. A mesélés ötlete Hőgyészen jött, amikor egy öreg nénit hallott mesélni, aki az ott lévő székelyek és svábok előtt sikeres meseelődáast tartott. András akkor rájött, hogy a meseelőadás alatt az asszony mennyire tudott bánni a magyar nyelvvel és ezért is fontos a mese az emberek számára. András mesél a gyűjtéseiről (Moldva,Gyimes, Székelyföld, Udvarhely, Csík, Kalotaszeg, Mezőség, majd Somogy.) és a múlt év Karácsonyán megjelent új demo kazettáról (énekhang és fúvósok, Gyimes– és Somogy dallamkincse). Az interjú végén a somogyi gyűjtését emeli ki, mely során a Bonyapusztán lakó Bogdán józsef írástudatlan kanászembert, a híres furulyást kereste fel és gyűjtött tőle népzenei anyagot.