A csángók időről időre kérték Rómát, küldjenek olyan papokat nekik, akik értik anyanyelvüket. Kérésük évszázadok óta nem talál meghallgatásra. Jelen írás bemutatja a moldvai csángó falvak mai helyzetét és állapotát, a vallás szerepét a csángók életében, és ennek hatását a térség nyelvi állapotaira. A helyzet történelmi gyökerei messzire, a bákói püspökség megalapításáig nyúlnak vissza, akkor kezdődött az a folyamat mely a népi vallásosságot erősítette az idegen nyelvű egyházi hierarchiával szemben. A XIX: században a korábbi nemtörődöm hozzáállás helyére a tudatos román asszimilációs törekvések kerültek, s a magyar anyanyelv tiltott és üldözött státuszba került az addigi eltűrt helyzetéből. Azt, hogy a magyar az ördög nyelve, 1947-ben kezdték terjeszteni, az akkori jászvásári püspök utasítására. A helyzet a kommunista időkben, de a rendszerváltás után sem javult.