A sportnak minden ágában alakultak sportkörök. A szellemi életet a nemzeti és népi kultúra iránti érdeklõdés jellemezte. Volt magyarságtudományi munkaközösség, elõadásokat tartott Ortutay Gyula (késõbbi mûvelõdési miniszter), Bálint Sándor szeged vidék folklór kutatója, Balla Péter népzenekutató, Veress Péter, Tamási Áron, Németh László, Karácsony Sándor írók. Ortutay Gyula néprajzi szemináriumot tartott, gyûjtést szervezett, melyen Katona Imre, ma az ELTE Folklór Tanszékének nyugdíjas docense is részt vett. Mûködött magas színvonalon énekkar (Bartók, Kodály, Bárdos mûveket énekeltek) s színjátszókör is (a Hamletet is elõadták). Szempontunkból lényeges, hogy élénk regös cserkész élet folyt, havonta tartották összejöveteleiket, falujárásokat, regöstúrákat szerveztek, ezek alkalmából elõadások tartása mellett néprajzi gyûj- tést is végeztek. Vagyis folytatták magasabb szinten, amit a középiskolában elkezdtek. Emellett cserkésztisztképzõ tábort is szervezetek, feltehetõen Rábai Miklós is ekkor végezte azt el. Koczkás Sándor nyug. egyetemi tanár emlékezete szerint: „...valami tánccsoport is mûködött abban az idõben. . .“, de hogy ki vezette, szerepeltek-e, arról sajnos nem tudott.