Sebestyén Ádám a bukovinai székelység Húsvét előtti negyven napos nagyböjti és a húsvéti népszokásait tárja elénk. Nagyböjti szokásoknál pl. Cibre vajda kis Konckirály meséjét, a hamvazószerdai alkalmakat (hammazó szërëda, böjt első napja), Kövércsütörtöki farsangot búcsúztató cselekedeteket ismerteti aszerző (Virágvasárnap pl. leszedték a pimpót, nagyhét – készülődés a Húsvétra, Nagyszombat esti feltámadás után megszenteltetik az ételeket stb.). Sebestyén Zoltán a Húsvéti nappal kapcsolatban többek között a fiatalok lápintán  vagy cserbakalán (gerendákból összetákolt hinta) történő játékát ismerteti. Megjegyzi, hogy Húsvéthétfőn  az andrásfalviak nem locsolkodnak (de az I. Világháború utántól már igen), viszont a háborúból hazatérő katonák elhozták a szokást. Megtudjuk még többek között azt is, hogy a reformátusok zsoltárszerű köszöntőt mondanak, a katolikus lakosság rigmusolás nélkül adt aoda a tojásokat e napon. Gyermekmondókákat is láthatunk az írásban.