A Torockó, Erdély Hollókője című írásban Abrakovits Endre a románul Rimetea nevű, híres ghagyományú várost mutatja be röviden. Az írás a város történetét és utinaplót is közöl. Megtudjuk, hogy a helység nehezen megközelíthető, az egykori Aranyosszék területén található. Olvashatunk arról, hogy 1289 – ben a tatárok elleni védekezésben szekelyek nyújtottak segítséget Torockó várának, ezért IV. László a székelyeknek ajándékozta a váart. Innen származik a Székelykő elnevezés. Arról is hallhatunk, hogy Érchegysége fontos fém lelőhely, ezért Felső – Ausztriából bányászokat telepítettek Kalotaszegre. Olvashatjuk Malonyay Dezső 1909 –es „ A magyar népművészetről“ történő állásfoglalását, mely szerint Kalotaszeg lakossága német és magyar is. Abrakovits Endre bemutatja a város főterét, és beszél arról, hogy a házakban az ágyak gyönyörű kék és piros párnákkal vannak kirakva keresztszemes hímzéssel díszítve. Megtudjuk, hogy az írásos hímzés már háttérbe szorult Kalotaszegen. A város történetéhez tartozik,hogy nem volt jellemző a kereskedés és a szerző szerint a helység külleme és hagyományai alapján is megérdemelné, hogy a Világörökség részévé váljon.