Kocsán László, a Jászsági verbunkról II. írásában folytatja e tánccal kapcsolatos fejtegetését. A cikkben többek között hagyatkozik A „körverbunk˜ című kötetre ( Lányi Á. – Martin Gy. – Pesovár E. Bp. 1983), melyben számos adat és leírás található az alföldi táncról. A cikkben tovább folytatódik a jászkun huszárezredek kialakulásának története és  Kocsán László hagyatkozik azokra a feljegyzésekre, melyekben pl. sziléziai ezredekben verbunkot táncoltak a huszárok. További forrásokat is közöl a szerző, olvashatunk pl. Mária Teréziáró és arról, hogy háborúiban jelentős terheket vállaltak a kászkun huszárok. A külföldi toborzások mellett olvashatunk Jászalsószentgyörgyből 1921 – ből, amikor még „fogdosással“, nehezen szedték össze a rekrutákat stb. A cikket élvezetesebbé teszik a toborzónóták. Az egyik pl.így szól:
„Addig iszok, mulatok
migcsak be nem rukolok
Ha elvisznek katonának
megsiratnak engemet a lányok.“
Kocsán László megjegyzi, hogy az eddigi gyűjtők kevés figyelmet fordítottak a Jászság táncainak felmes rögzítésére, de kiamaeli,hogy Kaposi Edit 1952 –ben gyűjtése során rögzített táncot filmre.