Kocsán László a Jászság kutatója ezúttal három híres jászsági betyárt mutat be nekünk. Borsos Sándor jászalsószentgyörgyi, Szikra Balázs jászárokszállási és Fazekas Dávid jászjákóhalmi betyárok voltak, kiknek történetén keresztül ismerteti a szerző az egykori jászsági és kunsági betyéréletet. Megtdjuk, hogy sok fiatal férfi a sorozások - verbuválások elől menekült  és bujdokolt, de sok betyár a pásztorok rétegéből vált ki. Kiderül az írásból, hogy sokan nem ítélték el a társadalom e rétegéhez tartozókat, hanem még együtt is működtek velük. Így olvashatjuk, hogy Borsos Sándornak pl. Tankó Mári volt a szeretője, emellett történeteket olvashatunk a betyárok tetteiről. A tanulmány érdekessége, hogy benne betyárok elleni hatósági intézkedéseket olvashatunk pl. a Nagykunságból 1765 - ből, hallhatunk többek között Zámbori Ferenc akasztófára ítéléséről 1791 - ből, aki Jánoshidáról és Jászjákóhalmáról 2 - 2 lovat hajtott el.  Fazekas Dávid ellen pedig vérdíjat tűztek ki, mert egy grófkisasszony füléből kitépte a fülbevalót, bújtatójával szemben pedig statáriumot rendeltek el. Az útonállók, betyárok tettei mellett két róluk szóló nótarészletet is láthatunk a tanulmányban, mely a témával kapcsolatos szakirodalmi említéseket is tartalmazza.