Abrakovits Endre Egy Mai meshős című írásában a kiváló népdalénekes és mesemondó Berecz Andrással készített interjúját közli, melyben a művész a családja történetéről és gazdag pályafutásáról beszél. Megtudjuk hogy édesanyja Kunhegyesen született kun családban, és hogy András nagyapja csíkosként híres táncos-nótafa hírében állott. Édesapja Gömör megyei palóc, aki Prágában tanult a közgazdasági egyetemen. Az édesapja nyelvekre tanította (pl. latin, német, francia, angol, orosz). Olvashatunk arról is, hogy a palóc nyelvjárása miatt soha nem csúfolták Andrást, aki szerint a népdaltanulás hasonlít a nyelvtanuláshoz. Abrakovits Endre kérdéseire válaszolva a népdalénekes-mesemondó elmondta, hogy Erdély meghatározó hely számára, ahol gyűjtéseket is végzett. Domokos Pál Péterrel is találkozott. Az 1976-ban érettségizett András, aki Jimy Hendrixszhez szeretet volna hasonlítani, de Bartók és Kodály munkássága tetszett számára 1985-ben került kapcsolatba a Táncházmozgalommal. Elmondja, hogy első fellépése Kalocsán volt és 1987-ben a Táncháztalálkozón már zenekarral lépett fel. Az interjút készítő Andrást a  mesemondó tevékenységéről is kérdezte, aki elmondta, hogy Hőgyészen a függöny mögül kihallgatott egy idős mesemondó asszonyt, akinek akkora sikere volt, hogy András elhatározta mesélésbe fog. Megtudjuk pl. hogy Molnár Erikával készített egy filmet, ahol a mesélők elejétől a végéig elmondják a meséjüket. Később András is elkezdett meséket írni pl. a „Sose Sára“ címűt a berekfürdői írótáborban adta elő, majd egy év múlva az „Eső“ című folyóiratban ki is adták a szerzeményt. Az interjú végén egy meserészletet olvashatunk Andrástól.