Az, hogy a néptáncnak eddig meg nem szokott vagy nem annyira ismert irányzata is megjelent ezen a műsoron, az esetleg meghökkenthetett embereket, de a művészetnek ezt fel kell vállalnia. A politikai vetületét illetően... nos, ez egy kicsit bonyolultabb, mert a mai rendkívül zűrzavaros belpolitikai életben nagyon könnyen homlokára ragaszthatják az embernek, hogy EU-ellenes. Ugye a da- rab végén Michael Flatley végigugrabugrál egy EU-zászlócskával a színpadon... De azt gondolom, ha az emberen munkája során az a fajta görcsösség, félelem uralkodik el, mint ami sokaknál uralkodott korábban, ’89 előtt, akkor óriási baj van. Úgyhogy alaposan végiggondolva a dolgokat, dön- töttem a megvalósítás mellett. Az életem, munkásságom bizonyítéka annak, hogy magam is – természetesen – Európa felé nyitott vagyok. Folklórunk mindig is az európai folklór része volt, tehát ha bárki ezek után politikai matricákat aggat erre a műsorra, és rosszindulattal felfűtve szól, akkor az magára vessen. Ha a da- rab második részét nézzük, az nem hogy Unió-ellenes, hanem pont arról szól, hogyan lehet a mi ezer évre visszatekintő hagyományainkat úgy beépíteni a mai európai kultúrába, hogy az ne vesszen el. Pontosan e miatt kellett kicsit figyelmeztetni a közönséget, mert veszélyeztető jelei is vannak a változásnak, nos, mi erre szerettünk volna rávilágítani. Az amerikai showbusiness mindenre rátelepszik, és észrevétlenül felszívódnak azok az értékek, amik megkülönböztetik a folklórunkat. Ha valaki erre EU-ellenességet kiált, akkor nagy baj van a fejében.