„A világzene bizonyos értelemben a zene ENSZ-e: olyan tér, amelyben minden nép, műfaj és stílus egyenlő és a legkülönbözőbb felállásokban kötnek alkalmi vagy tartós koalíciókat egymással. Ebből fakadóan a világzenének a leginkább légneműek a határai más műfajokkal, vagy neki van a legtöbb közös halmaza, metszete a többivel. Ebben az értelemben az elhatárolás másoktól mindig egyszerre nehéz is, fölösleges is.” – szögezi le cikkének bevezetőjében Weyer Balázs, akinek az adta az inspirációt írásához, hogy a Kronos Quartet, egy klasszikus vonósnégyes kapta idén a WOMEX életműdíját.