„Kismányokon beszélgetek Csillag Etelkával, a „testvérrel”, aki rendtársával, Sperber Annával és Lovinusz Mihály apátplébánossal a nehéz, egyházellenes időkben felépítette a hetven éve hazatért bukovinai székelyek egyetlen, új katolikus templomát.” – írta az első rész bevezetőjében a történetet lejegyző Kóka Rozália.
A második részben kiderül, hogy ávósok és pártkatonák, olykor magas rangú papok rosszallása ellenére is, hogyan nevelt rendtársával két papot és két kántort a falujában; hogyan hordozták Anna testvérével, több mint ötven esztendőn át kicsi falujuk, Kismányok népének lelki gondjait; hogyan épült meg hatalmas összefogással a szelíd völgységi dombok ölébe simuló, székely fafaragásokkal ékes kicsi templom, amelynek kápolnájában otthonra lelt a Hadikfalváról hazamenekített gyönyörű faszobor, a „hadikfalvi Madonna” is.