XLIV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2025. április 4–6.
Lapszám:
Kezdőoldal: 42
 =>  
A köztudatban Boldog mint piacozó, paprikatermesztő település ismert. A népművészet iránt egy kicsit is érdeklődőknek elsősorban a fehér, lyukas hímzésű kendők, kézimunkák, esetleg a színes palóc népviselet juthat eszébe a Boldog szó hallatán. 1996-ban kétrészes tévéműsor készült a boldogi táncokról.
„Milyen szerepet játszott a Gyöngyösbokréta a falu életében?” – teszi fel a kérdést az írás szerzője az 1936 és 1946 között aktív mozgalom múltját kutatva. A kulcsfigura Bruckner Jenő (1889–1955), aki 1918-tól Boldogon volt jegyző, majd főjegyző. 1931 tavaszán, amikor Paulini felkereste a boldogi jegyzőt a Szent István-i ünnepségek alkalmával rendezendő előadás tervével, a boldogiak lázas munkába kezdtek. A csoportot néhány év múlva Bruckner Jenő veje, Ujváry Ferenc kántor-tanító vette át. Gyakran szerepeltek különböző filmekben, itt forgatták a 1932-es, Fejős Pál által rendezett „Tavaszi zápor”-t, a Schubert élete és más játékfilmek egyes jeleneteit is, ami a falunak jelentős hírnevet, a statiszta szereplőknek pedig anyagi bevételt biztosított.
A második világháború törte meg sikerüket. Csak a ’80-as években folytatódott a munka, amikor létrejött egy asszonykórus.