A tanulmány az ország alapítójának és a nemzet patrónusának tartott Szent István  királyunkhoz ( 1001-1038) kapcsolódó keresztény hagyományokat ismerteti. Az  írás elején egy moldvai csángó katolikus ének szövegét olvashatjuk, majd a tanulmányban a továbbiakban első királyunk államalkotó tevékenységéről, szentté avatásáról, a Szent Jobb kalandos történetéről számol be Juhász Katalin.  Megtudhatjuk, hogy a Szent Jobb, melyre a XVIII. században Ragúzában (Dubrovnik), a Dominikánusok Kolostorában akadtak és melyet 1771-ben Mária Terézia hozatott Budára, a Szent Istvánhoz fűződő vallási tisztelet tárgyává vált. A székesfehérvári királysírhoz zarándoklók hittek csodás gyógyulásukban. A halála után az országot a Boldogasszony oltalmába ajánló király ünnepe augusztus 20. napja.  Eköré szerveződtek templombúcsúk, körmenetek, majd 1949 után a kommunista hatalom Szent István napját az Újkenyér ünnepévé változtatta. Jó néhány éve  augusztus 20. napján várja a népművészet iránt érdeklődőket a Mesterségek Ünnepe rendezvény. Az írás egy Szent István köszöntővel zárul.