Soós János cikkében az öntudatos, hagyománytisztelő széki közösség szokásaiba avat be minket Havasréti Pál bíztatására. Olvashatunk  a tanulmányban a Szék helység 3 részén (Felszeg, Csipkeszeg, Forrószeg) hetente két – három alkalommal rendezett táncmulatságokról (a már fonóba járó konfirmált lányokat meghívták), a széki táncrend menetéről (a lányok a padokon várták a fiúktól a felkérést, zenészek leintése „kikiáltással” stb.), a széki lánykérésről és a lakodalom előtti „kikérés” szokásáról, illetve magáról a lakodalomról ( pl. 400 fős násznép, lakodalomra való felkészülés stb.). Az írás végén Soós János figyelmeztet, hogy a középkori eredetű széki hagyományokhoz való ragaszkodás  nem teher a közösség számára, hanem az összetartozás érzését adja nekik, tehát mintaadóak lehetnek más közösségek számára is.