Nyitólap arrow 2010 – XVII. évf. (6+1)
2010 – XVII. évf. (6+1) E-mail
mag10_12010/1 Henics Tamás – Gyöngyfüzér (Népzene Határok Nélkül: 100!) | Zene, tánc, szokás – Egy angol fotográfus szemével | "Táltos világ" – III. Népmese- és Népballada Előadói Találkozó | Szász Lőrinc, Kelemen László – "Eresszed, hogy menjen!" (A sepsiszentgyörgyi Heveder zenekar első CD-je) | CD ajánló: Hallottátok hírit...? | A Nemzeti Táncszínház programajánlója | Felhívás | XXV. Szólj, síp, szólj! | Czilli Balázs – Árus és Neti emlékére (Népzene- és Néptánctalálkozó Sepsiszentgyörgyön | Kóka Rozália gyerekrovata – Egyszer volt, hogy is volt? – A busójárás; "Ördögök" Mohácson | Juhász Erika – CD ajánlók: Jelenti magát Jézus; Kerek egy ég alatt... | Kukár Barnabás Manó – Négy ember, négy történet | Pályázati felhívás – "A Népművészet Ifjú Mestere" | Pávai István – A folklorista Vikár Béla – I. | Juhász Erika – V. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozó | MAGTÁR: Kacsirek Ottó – Megtorpanás | CD ajánló: Kis-Küküllő gyönge vize | Karádi Zsolt – A múltból a jövőbe (Levélféle a Nyírség Táncegyüttes tagjaihoz) | Fotógaléria: Karádi Zsolt – Nyírség Táncegyüttes | Tündik Tamás – Szeret menti népdalverseny Trunkon | Sue Foy (fordította: Bede Judit) – Néptánctábor Kaliforniában | Sue Foy – A Folk Dance Camp in California, June – 2009 | Szigetvári József – Örömteli utazás (X. Dél-amerikai Magyar Néptáncfesztivál és Szimpózium) | quart.hu – "A magyar táncház nem balkáni zene" (A Quart riportja a Songlines magyar válogatásáról) | Terék József – A Tápió mente zenekarai | Kacsirek Ottó – Téli disznóságok | Kóka Rozália – A történelem sodrában – A szabadkai pacsirta (I. rész) | Felhívás – XV. Élő Népművészet pályázat | Dreisziger Kálmán – Mi történik itt? (A tizedik parancsolat, a mimézis modellje és az Édeskeserű) | A Hagyományok Háza programjából | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

mag10_22010/2 K.Tóth László – Miqueue és Baltazar | Bába Imre – Az erdőn túli Transylvania (A folkMAGazin VI. különszáma) | Csider István Zoltán – Újbuda Muzsikása (Népszabadság, 2010. január 28.) | Gorácz József – Néptáncantológia (Képriport) | Juhász Zoltán – Szim András kömörői pásztor zenei hagyatéka | K.Tóth László – Lélekvirágok (A Bodza Klára életútját végigkövető DVD bemutató koncertjéről) | Tálas Ági – Almárium (Népzenei és néptáncos értékeink) | Kóka Rozália gyerekrovata – Egyszer volt, hogy is volt? – 1848-ban... (Jókai Mór: Petőfi napja; Petőfi naplójából – részlet; Lenkey százada; Petőfi Sándor: Lenkei százada – részlet; Krúdy Gyula: A holicsi út; "Esik eső karikára" – Esztergomi népmonda nyomán) | Hagyomány – Örökség – Közkultúra – "A magyar népművészet helye és jövője a Kárpát-medencében" | "A népművészet ifjú mestere" – Pályázati felhívás | Szvorák Katalin alternatív Kossuth-díjas | Nagy Botond – Szem fölött, szív mögött... (A Maros Művészegyüttes új bemutatójáról) | Pávai István – A folklorista Vikár Béla – II. | Kovács Henrik – Cigánd gyermektánc-életének krónikája | Nagy István – Nyílt levél Román Sándornak, az ExperiDance művészeti vezetőjének, egykori tanítványomnak | Programajánló – Alkalmazott néprajzi műhely | Pályázati felhívás – Térítésmentesen igénybe vehető stúdióidő elnyerésére | MAGTÁR – Fábián Gyula András versei | Kedves Barátaink! – Közlemény a Hét Szabad Népművészet Alapítvány megalakulásáról | Apák és fiúk – Hagyományozó Optikum | Népművészeti tanfolyamok, találkozók és táborok listája | A Hagyományok Háza programjából | Könyvajánló – Budainé Balatoni Katalin: Így tedd rá! (Táncos mozgásfejlesztés az óvodában) | Programajánló – Pécsi Táncmaraton | Kitüntetések március 15. alkalmából | Balogh János – Hogy kerül a baranyai csizma az asztalra? | Programajánló – XXI. Pécsi Folknapok | Felhívás – XIII. Kárpát-medencei Verbunkverseny | A Nemzeti Táncszínház programjaiból | Ábrahám Judit – A radzsasztáni langáknál | Kóka Rozália – A történelem sodrában – A szabadkai pacsirta (II. rész) | Unger Balázs – Galga menti vonósbandák | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

mag10_32010/3 Farkas Irén – A textilművészet varázslatos mágusa | Mihály Réka – Festékes | CD ajánló: Eszembe jutottál – Főhajtás Cseh Tamás előtt | Felhívás – III.Vajdasági Szólótánc Fesztivál | Felhívás – XIV. Országos Népzenei Találkozó | Programajánló – Táncestek a Karmelita Udvarban | Felhívás – XX.Csángó Fesztivál – Szignálzenei pályázat | K.Tóth László – A Kaláka 31. fesztiválja | Könyvajánló – Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füzet | Petrőczi Éva – Kedves Rozika, kedves Napsugárkisasszonyok! | Sebestyén Márta kitüntetése | Programajánló – Táncházak Pécs belvárosában | Dala Sára – Vót, hol nem vót – Moldvai csángó népmesék | CD ajánló – Szabó Zoltán: Tündérek ajándéka II. | Dóra Áron – Kondások fagottal | Kóka Rozália gyerekrovata – Egyszer volt, hogy is volt? – Ion Creanga – Az örménykakukk, a falu órája (Fordította: Kiss Jenő) | B. Koltai Gabriella – Víz, bor, vér... | Beregszászi János – Víz, bor, vér... (Képriport) | MAGTÁR – Széki Soós János – Báró Pista pakulársága | Kóka Rozália – A történelem sodrában – Vilma Istensegítsről | Pávai István – A folklorista Vikár Béla – III. | Solymosi Tari Emőke – Két világ közt – Beszélgetések Lajtha Lászlóról | Bolya Dániel – A pásztorfurulya és tanítási lehetőségei (I. rész) | Pattantyús Orsolya – A "bokályos ház" mint audienciás szoba az erdélyi fejedelmi udvarokban | Széki Soós János – Égtartó emberek | CD ajánló: Holdvilágos Napra | Grecsó Krisztián – Jönnek a fiatalok (Élet és Irodalom, 2010. április 30.) | Halász Csilla – A huszonötödik óra (Heti Válasz, 2010. május 6.) | A XIII. Nemzetközi Legényesverseny eredménye | Programajánló – Somló hangja | Sue Foy angol nyelvű ismertetője

mag10_42010/4  "Dumneazu" (Bede Judit fordítása) + Dreisziger Kálmán – "Elvetemült vélemény" a Táncháztalálkozóról... | Hajnal Jenő – In memoriam Bodor Anikó (1941–2010) | Balogh Márton (1946–2010) | Pályázati felhívás: "Táncház–Népzene" 2011 | K.Tóth László – Dudaverseny magyar módra (Beszélgetés Szabó Zoltánnal) | Molnár Péter – Kínában járt a Mecsek Táncegyüttes | Ménes Márta – Népzene ízlés szerint (Magyar Hírlap, 2010. július 15.) | Bolvári-Takács Gábor – Új fórumok a tánckutatásban | Kóka Rozália gyerekrovata – Egyszer volt, hogy is volt? – Kóka Rozália – Ki jut be a mennyországba? – A róka, a farkas meg a sajt | Kóka Rozália – A történelem sodrában – Margitka, a palóc népművész | Összefogás a Dráva mellett | A népmese napja | Programajánló – A Nemzeti Táncszínház előadásai | MAGTÁR – Fülep Lajos – A magyar nép művészete | Nagy Timea – A X. Koprivsticai Hagyományőrző Fesztivál | Szentei Anna – Csizma az asztalon (Beszélgetés Novák Ferenc koreográfussal; Magyar Demokrata, 2010/24.) | Pályázati felhívás – Új élő népzene 2011 | Pávai István – A folklorista Vikár Béla – IV. | Antal László – Számvetés (20 éves a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség) | Zipernovszky Kornél – Richter Pál: A népzene a biztos talapzat (Fidelio, 2010. augusztus 10.) | Árendás Péter – A Népzene Tanszék Shanghajban | Bolya Dániel – A pásztorfurulya és tanítási lehetőségei (II. rész) | Angelus Iván – "Zalai pontozó" | Grecsó Krisztián – Hová tűntek a táncosok? (Élet és Irodalom, 2010. július 9.) | Táncházak, tanfolyamok, folk-klubok | Sue Foy angol nyelvű ismertetője 
mag10_52010/5  M. Nagy Emese – Isten éltesse, Zsiga bácsi! | Felföldi László – Előszó | Elhunyt Zórándi Mária | Programajánló – A Nemzeti Táncszínház előadásai | Kitüntetések október 23-a alkalmából | Sándor Ildikó – Lili dalai – Mohácsy Albert szomorúlemeze | Hála József, G. Szabó Zoltán – "Dudásoknak, kanászoknak közzibül, közzibül..." | Felföldi László – Hagyomány és korszerűség a néptánckutatásban | Széki Soós János rovata – Tallózó – Bartók Béla – Népdalkutatás és nacionalizmus – Polgár Tibor – Új lemezek (Tükör, 1937. V. évfolyam 3. szám) | Novák Ferenc – Emléktábla Tóth Ferencnek | Népzene- és néptánckurzus | Felhívás téglajegyek vásárlására | Felföldi László – Paksa Katalin: Az ugrós táncok zenéje | Kóka Rozália gyermekrovata – Egyszer volt, hogy is volt? – A kovács meg az ördög – A méz | Könyvajánló – Az égig érő almafa | Kóka Rozália – A történelem sodrában – Festeni szeretnék! | MAGTÁR – Fábián Gyula András versei | Beszprémy Katalin, Csupor István – Élő Népművészet – XV. Országos Népművészeti Kiállítás | Valaczkay Gabriella – Népi szőttest a lakótelepi konyhába? (Népszabadság, 2010. október 30.) | Pávai István – A folklorista Vikár Béla – V. | Ábrahám Judit – A radzsasztáni langáknál (II. rész) | Barvich Iván – Hírek a tárogatóról és a IV. Világtalálkozóról | Széki Soós János – Gyepen szántás? – Mezőségi helyzetképek | Bolya Dániel – A pásztorfurulya és tanítási lehetőségei (III. rész) | Terék József – Az utolsó kürti klarinétos | Sue Foy angol nyelvű ismertetője 
mag10_62010/6  K. Tóth László – Barozda mindörökké | Megjelent a teljes Új Pátria sorozat | Németh G. István – Rost Andrea népdalokat énekel | Az egri szólótáncverseny | Programajánló – A Nemzeti Táncszínház előadásai | Átadták a Népművészet Mestere-díjakat | Almárium, mai ízekkel | Mihály Réka – Húsz év szolgálat a végeken | Kóka Rozália gyermekrovata – Egyszer volt, hogy is volt? – A Mikulás – A legboldogabb karácsony | MAGTÁR – Kelebi Kiss István versei | Kóka Rozália – A történelem sodrában – Etelka, a nép leánya | Erdélyi Tibor – A Népművészet Mestere, népi szobrász új kötete | Timár Mihály – Timár Sándor nyolcvan éves | Pávai István – A folklorista Vikár Béla – VI. | dr. Sipos János – Milyen eredetűek a magyar népzene honfoglalás kori rétegei? | K. Tóth László – Biztos alapokon (Beszélgetés Lelkes Andrással, a tízéves FolkEurópa egyik tulajdonosával) | CD-ajánló a FolkEurópa Kiadótól | dr. Csonka-Takács Eszter – A közösségi tudás és kulturális gyakorlat megőrzéséért | Bolya Dániel – A pásztorfurulya és tanítási lehetőségei (Adalékok az alapfokú művészetoktatáshoz – IV. rész) | Széki Soós János rovata – Tallózó – Tömörkény István – Nótakészítés (Pesti Hírlap, 1902. július 24.); Egy lóhalál körülményei (Különféle magyarok meg egyéb népek. Az Otthon Könyvtára Kiadóhivatala, Budapest, 1910.) | Tasnádi Zsuzsanna – A széki sóbányászat története | Balogh Sándor – CD-ajánló: Az angyalok zengedeznek | CD-ajánló – Magyar Citerás Antológia IV. | CD-ajánló – Virtus együttes: Mennek a fiúk | Balogh Sándor – Könyvajánló: A magyar népi furulyajáték alapjai | Sue Foy angol nyelvű ismertetője 
mag10_xVI. különszám
Kányádi Sándor – Zátonyi Tibor – Czellár Gabriella – Molnár Zoltán: Az erdőn túli Transylvania

Nézni a Tamási Áron, Sütő András által is csodált és méltóságteljes fenyveseket, nézni a buszból, melynek kipufogógáza részben az utastérbe jut, másutt is előfordul – talán – a természetközelségének, romantikus szeretetnek és egyidejű brutális pusztításának ez az elegye, ilyen kis területen azonban nem. Erdélyt izgalmassá a Balkánhoz hasonlóan a dimenziói teszik. Harminc kilométeren belül kontinenseket utazhatunk, a szász Segesvárról (Rajna-vidék) az örmény Erzsébetvárosba, mely azért épült a főúttól távolabbra, hogy le lehessen zárni az utakat, ha a férfiak – kereskedők – távol voltak (Kis-Ázsia), majd egy villámgyors látogatás a speciális közeledési technikát igénylő baráthelyi rezes cigányok falurészében (földrajzi értelemben nem besorolható kultúra, de leginkább Erdély) és mindez egy gyorsvonati megálló távolságra van egymástól Erdély közepén. Ez csak az egyik irány. Ellenkező irányban a középkori segesvári óvárosból egy hamisítatlan román lakótelepre jutunk – aminek a köznyelv a hangulathoz illően gúnynevét a 30-as, 50-es évek kényszertelepítéseiről elhíresült, Duna menti roppant unalmas és sivár Baragantól kölcsönözte. Továbbmenve a fehéregyházi Petőfi-emlékmű mellett Héjjasfalvánál búcsút intünk a főútnak és az utolsó román feliratnak: megérkeztünk Székelyföldre. Ugyanez a változatosság megvan függőlegesen is, Biharban és a Szilágyságban az etnikai határ nagyjából a 200 m-es tengerszint feletti magasság vonalában húzódik és mivel dimbes-dombos vidékről van szó, nehéz eldönteni, ki-kinek a nyelvszigete a nyelvtengerben. Ezt mindannyian ismerjük, különösebb szem nem kell hozzá, ahhoz viszont már inkább, hogy a rombolásnak és a szépségnek ugyanezt a mozaikosságát észrevegyük. A Tamási Áron Ábeljének tündérrealizmusa milyen közel van a balánbányai rozsdás hol garázs-, hol gyárfunkciójú kalyibákhoz. Mindkettő örökség. Mindkettőben benne van az elzártság és a szegénység, csak ellenkező irányba indultak el. Mindkettő karnyújtásnyira van a rengetegtől. Ábel a részének tekinti magát, a balánbányai buherátorok meg csupán eszköznek. Balánbányát mint elborzasztó példát a Hargita megyei helyszín miatt emeltem ki, a jelenség Románia szerte megvan. A Duna-deltában is maguk körül csinálnak az emberek disznóólat, csak ott a pusztítandó nem a fenyő, hanem a nád, meg a hal, meg a madártojás, meg ami eladható. A rengeteget Ábel úgy élte meg, mint hal a vizet: ez az ő világa és ha ez nagy, akkor az ő világa is nagy. A fanyűvők meg úgy, hogy van belőle elég, nem kell azt sajnálni. Míg Magyarországon a 70-es, 80-as években megtanultuk a természet végességét, azzal, hogy használjuk, megláttuk és megértettük elpusztíthatóságát, ezzel saját halálos ítéletünket is. Erdély (Románia) fáziskéséssel még a természet leigázása című szovjet gyártmányú tételnél tartott. A Rengeteg azért Rengeteg, mert rengeteg van belőle. A 80-as években a Szereda-Gyergyói vasút Csíkrákos mellett szinte az erdő szélén ment, ma az erdő határa három dombbal odébb van az engedélyezett (ennek is van árfolyama) és a nem engedélyezett fakitermelésnek köszönhetően. A szegénység és környezettudatos gondolkodás közötti fordított arány tettenérhető másutt is. A svájci alpesi szelektív hulladékgyűjtők és az ózdi erdőpusztítás közötti különbséget a munkanélküliségi statisztikákban is kereshetjük. Csakhogy Ózd vagy Szilézia messze van a Matternhorntól. Balánbánya kb. 5 km-re a Nagy-Hagymástól, ahogy a szappanbuborékot fújó gyerekeket ábrázoló képen a Bucsecs a betonakármitől, valaki valamikor akart ott valamit. A természet érintetlenségét, szépségét nem egy kresztábla vagy egy telefirkált, szemetes esőbeálló töri meg – ahogy ez a Pilisben szokás –, hanem egy beton akármi, vagy cementgyár, vagy foszladozó szigetelésű csővezeték, de legalább egy teherautó-futómű, ami kizárja az esetlegességet. Az erdőszéli szemétkupac esetleges, a verespataki pincékben házilag ciánozott aranymeddő hadüzenet. Az elzártságnak köszönhetően – mind földrajzi, mind politikai értelemben értem az elzártságot – sok minden megőrzödött a hagyományokból, a népviselet, néptánc, népdal foltokban túlélte a huszadik századot. Ezt csodáljuk, másutt viszont a huszadik század győzte le és irtotta ki a hagyományokat, míg a harmadik helyen ötvöződött a tradíció és a huszadik század: a vásári forgatagban alig árulnak igazi kézműves terméket, de a sárban pont úgy cuppog az ember, mint kétszáz éve. A forma megmaradt, a tartalom más.
Erdély lassan száz éve más utakon jár – noha halkan megjegyzem a történeti hűség kedvéért, hogy 1867 és 1918 között tartozott Magyarországhoz, és a szász történetírás is csak az Osztrák-Magyar Monarchia idejét tartja Ungarnzeit-nak azaz Magyar idő-nek.A legtalálóbb kifejezés Erdélyre Wesselényitől származik: a kisebbik haza. Magyarokat találunk a képeken, azonban tévedünk, ha Magyarországot keressük rajtuk.

Bába Imre
kartográfus

 A VI. különszám megrendelhető az online megrendelés kitöltésével.

folkMAGazin a Facebook-on  
  folkMAGazin
Nyitólap
Jubileumi év
Online lapozó
Lelőhelyek
Előfizetés, megrendelés
Cikkek és fotók beküldése
Kapcsolat
Látogatók
73 online vendég