Hankóczi Gyula: A tekerőlantról

A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment kereszül, máig sem tisztázódott. Népi használatáról – mások mellett – Bartók Béla és Lajtha László is szólt, Tömörkény István, Csanádi Imre és Csoóri pedig a szépirodalomban is megörökítette. Az 1970-es évek elején a táncházak kedvelt hangszere lett, s azóta bővül játékosainak a köre.

A kötet hosszú, kiterjedt vizsgálódás eredményeit tartalmazza tanulmányfüzér formájában. Előbb tájegységenként taglalja a hangszer történetének és néprajzának, zeneiségének kérdéseit, majd Kárpát-medencei, illetve kelet-európai emlékeit és megnyilvánulásait veszi sorba. Térképek, fotók, kották, archív és mai hangfelvételek teszik szemléletesebbé.

Honismereti gyűjtőknek, tanároknak, hangszerjátékosoknak, hazai és külföldi kutatóknak, szakembereknek s általában minden, a magyar hagyományok és a szomszéd népek kultúrája iránt érdeklődőknek jó szívvel ajánlható.

Műfaj: tanulmány
Formátum: 170x240 mm
Oldal: 200
Kötés: cérnafűzött, keménytáblás + CD melléklet
Ár: 2700 Ft

Hankóczi Gyula: Foszlányok az alföldi duda emlékeiből

A duda nagyon régi hangszer lehet a magyarság kezén, mert önálló repertoárja van, kifejezések, szólások, közmondások és versikék sokaságával él nyelvünkben, valós és hiedelemtörténetek keringenek róla, a népmesékbe is bekerült, s ilyen tömegű, sokszínű emlék csak hosszú évszázadok alatt alakulhatott ki.

Ha a bőrdudáról esik szó, a mai Magyarország hétköznapi embere – bármily különös – a skót dudára gondol elsőként, a kicsit tájékozottabb a nógrádira. Az alföldi változat csak keveseknek jut eszébe, pedig rengeteg apró közlés található róla elszórva, köztük Arany János, Tömörkény István, Juhász Gyula és Móricz Zsigmond szépirodalmi alkotásai, Bartók Béla, Lajtha László, Kodály Zoltán, Dincsér Oszkár és mások zenei megfigyelései, hangfelvételei, fotók is. A források, fel-jegyzések feldolgozása, összefoglalása, új adatok felkutatása elég körülményes, minden töredéknek örülhetünk ma már.

E könyv legnagyobb földrajzi tájunk, az Alföld hangszerének történeti és nyelvi emlékeit, dalait, folklórját gyűjti egybe a XVIII. század kezdete és a XX. század közepe közötti korszakból. Változatos fejezeteivel, közérthető stílusával óvodástól aggastyánig nem csak szakmabeliek számára adhat pompás olvasmányélményt.

Formátum: 243x170 mm
Oldal: 176
Műfaj: néprajz
Kötés: keménytáblás
Ár: 2700 Ft

Siklós László: Táncház
Bevezetőt írta: Sebő Ferenc

Siklós László a hetvenes évek elejéről, a Táncház-mozgalom kezdeteiről, a napi vitákról, sikerekről szóló, irodalmias helyszíni közvetítésének – e nagy sikerű könyvnek – újbóli kiadása azért is időszerű, mert csak a díszletek és a szereplők mások, a harc lényege mit sem változott: tudatlanság és műveltség, passzivitás és kreativitás vívja csatáit egy tömegtermelésre berendezkedő világban. Ahogy nekünk is volt, a mai fiataloknak is van hova csatlakozniuk és van miből erőt meríteniük, amikor a saját helyüket, emberi méltóságukat akarják kivívni.

Formátum: 165x236 mm
Oldal: 180
Műfaj: riportkönyv – Az 1977. évi kiadás változatlan újranyomása
Kötés: cérnafűzött, keménytáblás
Ár: 2700 Ft

Sebő Ferenc: A táncház sajtója

Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek eredményeképpen kialakult és kiszélesedett a Táncház-mozgalom, megújult a színpadinéptánc-mozgalom. A lázas viták mögött nagyon kemény munka folyt, amelynek menetét jelentős mértékben meghatározta és segítette a magyar népzenekutatás.

Formátum: 165x236 mm
Oldal: 160
Műfaj: riportkönyv
Kötés: cérnafűzött, keménytáblás
CD melléklettel!
Ár: 2700 Ft