Dolgozatom harmadik, befejező része megkíséreli Bartók alapvetéséből kiindulva, a később kibontakozó néptánc- és hangszeres népzenei kutatást – Martin György, Sárosi Bálint, Pávai István eredményeit – figyelembe véve összeállítani, s Gábor Antal dallamkincsére alkalmazni. A szerző itt már konkrét dallamok besorolhatóságát, rendszerbe szervezhetőségét vizsgálja, olyan szempontok alapján, mint
Kárpát-medencei kapcsolatokat mutató dallamok; Kelet-európai kapcsolatokat mutató dallamok; Újkori közép-európai kapcsolatokat mutató dallamok; Szélesebb körű regáti kapcsolatokat mutató dallamok; Lokális dallamok; stb..