Egy ír sztár Magyarországon Beszélgetés Andy Irvine-nel A tavaly júliusi diósgyőri Kaláka Folkfesztivál részletes programjáról csak a nyitónap délutánján értesültem. Sajnálattal vettem tudomásul, hogy már lekéstem a péntek esti műsorban szereplő Andy Irvine-ről, aki az ír Patrick Street és más együttesek legendás énekese, dalszerzője, több hangszer virtuóz megszólaltatója, s akit eddig csak lemezekről ismertem.  Nem reméltem, hogy mikor másnap eljutok Diósgyőrbe, még mindig ott találom. De ő – szemben a hasonló rendezvények sok más szereplőjével – nem csak saját fellépése kedvéért utazott oda, hanem másnap is kíváncsian hallgatta a színpadra lépő zenészeket. Megragadtam az alkalmat, hogy többet megtudjak zenei életútjáról és a hagyományos zene írországi értelmezéséről, szerepéről. – Hosszú karriered során több együttesben játszottál, az utóbbi években leginkább a Patrick Street lemezein hallhattunk. Ezt az együttest „supergroup”-ként írják le az ismertetők, hiszen valamennyi tagja külön-külön is kiváló muzsikus. –  Nem igazán szeretem ezt a megjelölést. Azt érthetik alatta egyesek, hogy ezek a muzsikusok már ősidők óta színpadon vannak, öregek. Az azonban igaz, hogy olyan zenészekből áll, akik nagyon jó ír zenét játszanak: Kevin Burke, Jackie Daly és mások. Van egy új, kitűnő hegedűsünk is, John Carty. De egy évben általában csak egy turnét játszunk együtt. Más együtteseim is voltak és vannak.