Péterbencze Anikó írása nem csak a Csángó Fesztivál 1991. augusztus harmadikai megszületéséről, de az odáig vezető útról is szól. A Csángó Fesztivál eseményei elválaszthatatlanul egybeforrtak a Jászság Népi Együttes történetével, és az Erdély felé forduló érdeklődéssel, mely kallós Zoltánhoz – s aztán onnan tovább, Moldvába – vezette a fiatalokat. „A fesztivált megelőző évben, még 1990 nyarán, a  Nemzetközi Táncház és Zenésztáborba áthozattuk Moldvából, Klézséről azokat az asszonyokat, akik a régies kultúrát őrizték. Hodorog Luca, Balán Bálint Erzsi ismerték a Kájoni Kódex valamennyi énekes dallamát.
A fesztivál kiemelt programja volt a Csángó Konferencia. 1991- ben a megnyitását Benda Kálmán akadémikus vállalta, és számos, máig egyedülállóan fontos előadás hangzott el: Hofer Tamásé, Pozsony Ferencé, Nagy Jenőé, Faragó Józsefé, Kallós Zoltáné. A későbbi években Csoóri Sándor, Timár Sándor, Halmos Béla, Virágvölgyi Márta, Makovecz Imre, Paládi-Kovács Attila, Felföldi László és számos más, kiemelkedő néprajzos, néptáncos szakember vett részt a tudományos tanácskozáson. Az első konferencia anyaga könyv formájában is megjelent.
A kilencvenes évek közepétől a politikai fordulatok és a hatalmi villongások nem kedveztek a Csángó Fesztiválnak, de aztán változott a helyzet: „A Fesztivál évek óta a lehető legnagyobb odafigyelést és támogatást élvezi Jászberény, a Jászság és a megye vezetői részéről. 2014-ben létrehoztuk a Csángó Fesztivál Alapítványt annak érdekében, hogy minél szélesebb körből tudják támogatni a rendezvényt.”