Stuber György a Moldvai csángó dudások(„síposok, csimpolyosok“) II. részében először a moldvai dudák elnevezéseiről ír először. Megtudjuk, hogy magyarosan síp, oláhosan csimpolynak nevezik e hangszert. Feljegyezte, hogy a síp szót használata  a Bákó környéki falvakban volt jellemző.A duda magaros elnevezését a síp szót pl. Külsőrekecsinben, Újfaluban, Klézsén, Somoskán, Forrófalván lehetett hallani. A cikkben adatközlőktől tudunk meg további helyekről elnevezéseket. A tanulmányban olvashatunk görög és római forrásokból származó elnevezéseket is. Az írás többi részében találkozhatunk adatközlőkkel pl. Lőrinc Györgynével, Hódorog Luca nénivel, Molotázs Györgyné klézsei asszonnyal. Olvashatunk még a repertoárról, a duda készítéséről. Pl. két román dudás Nicolai Mircea és Petru Ghiurca maguk készítették a hangszerület és adatokat tudhatunk meg a csángó dudák nádsípjairól, valamint a Duda és hegedű részben a dudások és hegedűsök kapcsolatáról olvashatunk.